Most, hogy beindult a felsőoktatás Budapest stratégiai pontjait ismét megszállták a környezetvédő idealista fiatalok. Amennyiben balszerencsétekre pont leszólítanának titeket valami olyan szöveggel, hogy "érdekel titeket mások problémája?" akkor a kézenfekvő nem válasz alternatívája, ha kifejtitek a következő gondolatsort.
Az elképzelés alapja, hogy a Föld egy élő entitás, úgy mint mondjuk egy ember és az emberiség a rákos megbetegedés. Ez eddig kicsit Mátrixosan hangzik, de annyi baj legyen. Ebből pedig az következik, hogy a bolygó védelmében nem a környezetszennyezést kell visszafogni, hanem tovább kell folytatni. Sőt még rá kell tenni néhány lapáttal. Akkor az emberiség hamarabb kihal és a Föld gyorsabban kiheveri, a földtöréneti szempontból mindössze pillanatnyi jelenlétünket. Hiszen gondoljunk bele, a modern orvostudomány hogyan gyógyítja a rákot? Kemoterápiával vagy sugárkezeléssel. A sugárkezelést azt hiszem, nem kell magyarázni. Viszont a környezetszennyezést nyugodtan átnevezhetjük kemoterápiára. Persze ez nem hangzik olyan jól, hiszen egyrészt kihalnak az édes kis szőrös állatkák, meg persze mi sem leszünk, hogy rajongjunk értük. Annyi baj legyen.
Amennyiben ez nem győzné meg a Greenpeace különítményt, akkor van egy másik érv, ami lényegesen tudományosabb: A bioszféra akkora tehetetlenségi erővel rendelkezik mint egy jól felpakolt párezer tonnás teherhajó. Amikről ugye köztudott, hogy nem az irányíthatóságukról híresek. Hiszen előfordulhat, hogy a kapitányok már száz tengeri mérföld távolságról tisztában vannak vele, hogy ütközni fognak. Ilyenkor jobb híján egymás anyját szidják rádión, de az ütközést ettől még nem kerülik el. Tehát a tehetetlenségi erőre visszatérve: most már tökmindegy mit csinálunk, megállítani a változásokat nem tudjuk. Főleg, hogy most a hetvenes évek végi, nyolcvanas évekbeli környezetszennyezés hatásait tapasztaljuk.
Ha az első két téma után is úgy gondolják az aktivisták, hogy téríthető vagy, akkor ideje személyesebbre venni a figurát. Érdemes az életvezetési és fogyasztási szokásaikat górcső alá venni. Klasszikus kérdések: Naponta fürdesz? Belegondoltál, hogy ezzel mennyi ÍVÓVIZBŐL csinálsz szennyvizet? (A válasz az esetek nagyon nagy százalékában igen lesz, mert különben a kérdezett nem fog tetszeni a szintén aktivista élete szerelme fiúnak/lánynak) Használsz dezodort? (Persze, hogy használ különben büdös lenne és akkor a szintén aktivista élete szerelme fiú/lány nagy ívben kerülné) Angol vécét használsz? (Szintén szennyvízképzés) Használsz számítógépet, lámpánál olvasol? (Mi mást csinálna? Valahol meg kell osztani az emberekkel, hogy ő mennyire törődik a jövővel és a környezettel, miközben áramot fogyaszt és ezzel a globális katasztrófát sietteti).
Ezek a kérdések csak ízelítők voltak, szabadon kombinálhatóak és az egyéni kreativitásra van bízva minden.
Konklúzió: Nincs mit tenni, a globális felmelegedés folytatódik és a ha minden jól megy az emberiség létszáma csökken (talán nullára, de ez még a távoli jövő) és a Föld majd fellélegezhet. Mi meg tengődünk a sivatagban, vagy a kis hajóinkon. (Kevin Costner ftw)
Az elképzelés alapja, hogy a Föld egy élő entitás, úgy mint mondjuk egy ember és az emberiség a rákos megbetegedés. Ez eddig kicsit Mátrixosan hangzik, de annyi baj legyen. Ebből pedig az következik, hogy a bolygó védelmében nem a környezetszennyezést kell visszafogni, hanem tovább kell folytatni. Sőt még rá kell tenni néhány lapáttal. Akkor az emberiség hamarabb kihal és a Föld gyorsabban kiheveri, a földtöréneti szempontból mindössze pillanatnyi jelenlétünket. Hiszen gondoljunk bele, a modern orvostudomány hogyan gyógyítja a rákot? Kemoterápiával vagy sugárkezeléssel. A sugárkezelést azt hiszem, nem kell magyarázni. Viszont a környezetszennyezést nyugodtan átnevezhetjük kemoterápiára. Persze ez nem hangzik olyan jól, hiszen egyrészt kihalnak az édes kis szőrös állatkák, meg persze mi sem leszünk, hogy rajongjunk értük. Annyi baj legyen.
Amennyiben ez nem győzné meg a Greenpeace különítményt, akkor van egy másik érv, ami lényegesen tudományosabb: A bioszféra akkora tehetetlenségi erővel rendelkezik mint egy jól felpakolt párezer tonnás teherhajó. Amikről ugye köztudott, hogy nem az irányíthatóságukról híresek. Hiszen előfordulhat, hogy a kapitányok már száz tengeri mérföld távolságról tisztában vannak vele, hogy ütközni fognak. Ilyenkor jobb híján egymás anyját szidják rádión, de az ütközést ettől még nem kerülik el. Tehát a tehetetlenségi erőre visszatérve: most már tökmindegy mit csinálunk, megállítani a változásokat nem tudjuk. Főleg, hogy most a hetvenes évek végi, nyolcvanas évekbeli környezetszennyezés hatásait tapasztaljuk.
Ha az első két téma után is úgy gondolják az aktivisták, hogy téríthető vagy, akkor ideje személyesebbre venni a figurát. Érdemes az életvezetési és fogyasztási szokásaikat górcső alá venni. Klasszikus kérdések: Naponta fürdesz? Belegondoltál, hogy ezzel mennyi ÍVÓVIZBŐL csinálsz szennyvizet? (A válasz az esetek nagyon nagy százalékában igen lesz, mert különben a kérdezett nem fog tetszeni a szintén aktivista élete szerelme fiúnak/lánynak) Használsz dezodort? (Persze, hogy használ különben büdös lenne és akkor a szintén aktivista élete szerelme fiú/lány nagy ívben kerülné) Angol vécét használsz? (Szintén szennyvízképzés) Használsz számítógépet, lámpánál olvasol? (Mi mást csinálna? Valahol meg kell osztani az emberekkel, hogy ő mennyire törődik a jövővel és a környezettel, miközben áramot fogyaszt és ezzel a globális katasztrófát sietteti).
Ezek a kérdések csak ízelítők voltak, szabadon kombinálhatóak és az egyéni kreativitásra van bízva minden.
Konklúzió: Nincs mit tenni, a globális felmelegedés folytatódik és a ha minden jól megy az emberiség létszáma csökken (talán nullára, de ez még a távoli jövő) és a Föld majd fellélegezhet. Mi meg tengődünk a sivatagban, vagy a kis hajóinkon. (Kevin Costner ftw)
Az elképzelés nem rossz, bár én maradok a: NEM! / Hagyá / Anyád szavak random kombinációjánál
VálaszTörlés